Ataraxia

This track is instrumental.

Is this song not instrumental?

Romok között tévelyegtek, Áldozatot kívántok tőlem. A végtelent megszüntetnétek, A napfényt az éjben megkeresnétek. Elvesztek a rengetegben, Önmagatok rejtekében. A lovaglást tanuljátok, De a tigrist hozzá nem találjátok. A homályban elmerülnétek, Felfedeznétek mit szemetek nem észlel. De már belétek látott, megbabonázott, A mélység örök sötétsége. Már nem enged el, már nem ereszt el. A mélység képe belétek égett, Örökre egyedül a vak sötétben. Nincs már senki,ki kivinne innen, Ki a bánatodra felfigyelne. Magad akartad a fátylat levenni, az alatta rejlőt megismerni. Az alatta rejlőt megtanulni, Magadat elveszíteni. Önmagadat megismerni, Önmagadban megmaradni. Elértem hát, ahol nincs más út. Magam maradtam a mélységen túl. Árnyékok közt bojongok, Fénylő, parázsló hamvakon. Néha fellobban az örök tűz, Ami lángokba borítja a sötét űrt. De nem látom a fényességet, Nem találom a menedéket. ==================================================== Among ruins you’re wandering, From me a sacrifice demanding. You would eliminate the infity, Seek for the sunlight in the night. You’re lost in the thicket, You’re losing yourself, You’re learning how to ride, But can’t find the tiger. You’d sink into the gloom, Discover what your eyes can’t see, But the eternal darkness of depth Has glanced into you and bewitched you. It won’t let you go, not anymore, The image of depth is already burnt into you, Forever alone in the darkness, There’s none to hear your grief, Who would rescue you. You wanted to take that veil off yourself, And know who’s underneath it. To find the one underlying, to lose yourself, To find yourself, to remain yourself. I have reached where there’s no other way, I was left alone beyond the depth. I wade across the shadows, on glowing, smouldering ashes. Sometimes the eternal fire is rekindled, That reignites the dark space, But I can’t see the light, I can’t find shelter.

Submitted by Iron_Wraith — Apr 26, 2025

Kinek van annyi bátorsága, Hogy a bálványban a szörnyet meglássa. Újrakezdeni, megint élni, Mindent kalapáccsal teremteni. Magam akartam, hogy észre vegyem, A szemek mögött rejlő ürességet. A tekintetekből jöttem rá, hogy itt egyedül maradtam örökre. Nincs olyan, aki elakarna veszni, Aki a kalapácsot újra felemelné. Erővel lesújtani mindarra, Ami a félelem forrását táplálja. A villám jöttét hirdetnétek, De elpusztulni nem mernétek. Táncolni próbáltok a kötélen, De fösvénységtek üvölt az égbe. Végigtekintek a ködös pusztán, De már csak dermedt emlék az egykori táj. Sötétség borítja be a valóságot, Ahol minden csak árnyéka önmagának. Elkorhadt már mindaz mi látható, Beborított mindent a hajnali hó. Fehér lepelben hűen őrzi, A láthatatlan világ emlék képeit. Az örök lét után vágyódva, Az életet végleg feláldozva. A hófedte tájban betakarva, az érinthetetlen elcsitulva. Mindent széthordott a fagyos szél, Elveszett már a megszokott kép. Az élet a halállal átitatva, A kezdet a véggel lezárva. Fertőzött minden gondolat, Az elmúlás jelenvalóságával. Minden csak véges és múló álom, A felébredés az illúziót, Végleg a valóságba zárja. Kitudna még olyat gondolni, Amiben a vég meg nem látszódik. Üresen és végtelenül, AZ életet választani emlékül. Az életet választani emlékül, Életben maradni végtelenül. ================================================ Who’s got the courage to recognise the monster in the idol, To start again, to live again, create everything with a hammer. I wanted to see for myself the emptiness behind the eyes, From the gaze I have noticed, that I was left here alone, forever. There’s none who’d lose themselves, who would lift the hammer again, Strike down with force on everything that feeds the source of fear. You would herald the coming of the lightning, but dare not be destroyed, You’re trying to dance on the rope, but your misery roars to the skies. I look upon the misty wilderness, but the onetime landscape is a frozen memory, Darkness covers the reality, where everything is just a shadow of itself. Everything that’s visible is rotten, the snow of dawn covered everything, The after-images of an invisible world are kept faithfully in a white veil. Longing for the eternal life, sacrificing the life for good, Underneath the snow-covered landscape the untouchable lies silenced. Life imbued with death, the beginning closed with the end, All the thoughts are infected with the ubiquity of passing away. Everything is a finite and passing dream, awakening turns this illusion permanently into reality. Who could think of something in which the end is not visible, To choose life as empty and endless as a memory. To choose the life as a memory, to stay alive eternally.

Submitted by The Void — Apr 26, 2025

Kivájott mélységbe néztem, Láttam elveszni végtelen énem. A sötétségben a múlt lelt rám, Engem néz és megbabonáz. Megvakít és végleg elzár. A tudásért mindenem eldobtam, Egyedül maradtam az ég színe alatt. Félelemből fohászkodtam, A világot örökre eldobtam. A mélységbe mindent bezártam. Mindennel magam néztem szembe. Vártam azt ki kiment innen. De nem jött a várt megváltó. Magamat váltottam meg önmagamtól. Még mindig itt vagyok, Ahol senki nem talál, Mert a mélység még mindig belém lát. S én is vissza nézek rá. Elfogadtam, hogy már nem látok mást. Végleg elmerültem, Oda ahol senki nem lát. Mert már nincsenek szemek, amik engem észrevennének, s megmentenének önmagamtól. Üresnek látom, mindazt mi körbevesz. A megszokás eltemet, S végleg a homályba felejt. Álmodom hogy létezik egy holnap, De önmagamon kívül már csak a múlt van. Magamtól távol, az örök mélyben, Egyedül maradtam a sötétségben. ================================================== I looked into the carved depth, I have seen my infinite self lost. In the dark, the past found me, It looks at me and bewitches me. It blinds and closes me away. I threw everything away for knowledge, I was left alone under the sky. I have prayed out of fear, I threw the world away forever. I locked away everything in the abyss, I faced everything myself. I have waited for someone to save me, But the saviour did not come. I redeemed myself. I am still here Where no one can find me, Because the abyss stares into me, And I look back at it, I have accepted that I can’t see anything else. I am completely submerged Where no one can see me, Because there are no eyes That could notice me anymore, And save me from myself. I perceive everything that surrounds me empty, The habit buries me and leaves me in the dark. I dream that there will be a tomorrow, But apart from myself only the past remains. Away from me, in the eternal abyss, I was left alone in the dark.

Submitted by Warbringer — Apr 26, 2025

No lyrics have been submitted for this track yet.

Éjjeli szellem kísértése, Emlékek megidézője. Az élet határát átlépni, A halál arcát meglátni. Egyedüléttel szembesülve, Ébredés és végítélet. Reszketés, zord félelem, Mit a reggel fénye nem ijeszt el. Átok ül most már minden réten, Átkozottak a fák körülöttem. Mérgezett víz élteti, A megújult valóság gyökereit. Végleg összefonódott képek, Tépik szét a régi időket. Az emlékek elhalványulnak, Többé már ki nem szabadulnak. Többé már ki nem szabadulnak, Álommá alakult homályos árnyak. Önmagam lettem a sírásó, A régi világot elhantoló. Kezdetét vette egy másik élet, Ahol minden pillanat küzdelem. Hallom a végső harangszót, Nincs már többé visszaút. Örökké bolyongok a kihalt tájban, Keresem, aki ugyan azt látja. A halott vidéket átható, mindent fenntartó álmodót. A mindent fenntartó álmodót, Aki nem az árnyak közül való. A szavak végleg elcsitultak. A kimondhatatlan uralma, Szabja át a megdermedt tájat. Névtelenül honol végig a lápon, Maga mögött nevezi meg az eget, A földre száműzi a fellegeket. Lábnyomai az örök átok, Ami eltaposta a valóságot. Én hoztalak le ide, az élők közé vittelek, Magadat tetted meg uralkodóvá, S mindenki mást a szolgáddá. Az arcodba nézek, de fel már nem ismerlek. Szemem előtt szürke homály, a gondolat mindent átformált. Megjött hát a megváltó, A mindent átváltoztató. A képzeteket elhozó, Az örök létet átformáló. Azt akartad, hogy végleg elvesszek, Hogy a sötét útvesztődben keringjek. De megtaláltam a nem várt kiutat, Már nem raboskodom az uralmad alatt. Szabadságomat ünneplem, bár még mindig szüntelenül kísértesz. Eggyé váltunk már örökre, De nincs már hatalmad felettem. ==================================================== Temptation of a night spirit, summoner of memories, To cross the boundaries of life, to see the face of death, To face loneliness, awakening and doomsday, Trembling, grim fear what the morning light does not scare away. A curse lies in the meadows, accursed are the trees around me, Poisoned water enlivens the roots of a renewed reality. Ever intertwined images tear apart the old times, Memories fade, can no longer escape. Vague shadows turned into a dream can no longer escape, I have become the undertaker, mourner of the old world. A different life has begun, where every moment is a struggle, I hear the bells toll for the last time, there is no way back anymore. I wander forever in deserted grounds, seeking the one who sees the same, The all-sustaining dreamer that pervades the dead land. The all-sustaining dreamer, who is not of the shadows. The words fell silent forever. The rule of the unspeakable shapes the frozen land. Namelessly dwells across the swamp, Names the skies behind him, Banishes the clouds to the ground. His footsteps are the eternal curse that has trampled the reality. I brought you down here, I took you among the living, You have made yourself ruler, and everyone else your servant. I look into your face, but I don’t recognise you anymore. Grey haze in front of my eyes, the thought reshaped everything. Alas, the Saviour has come, the All-Changing One, Bringer of imaginations, transformer of eternity. You wanted me to get lost forever, to linger in your dark maze, But I found the way out unexpected, I’m no longer imprisoned by you. I celebrate my freedom, though you still haunt me incessantly, We have become one forever, But you have no longer power over me.

Submitted by johnmansley — Apr 26, 2025

No lyrics have been submitted for this track yet.