Kalandozás Középföldén
Kilenc fekete úr, kilenc fekete lélek Nyeregbe száll, és feltámad a tenger Megfakul a Nap, nincs több hajnal Nem állít meg semmi, ledől a fal. Az én dühöm lobogó tűz Haragom tomboló viharja Lelkem lángja a magasba tör Meghajol a világ akaratom elött.
Submitted by Iron_Wraith — Apr 26, 2025
Régen várt ünnep köszönt most rám, Boldog a nap, a szívem vidám. Elmúlt a nagy kaland, a sok hosszú év, Újra hív az út, a távoli vad vidék. Hidd, hogy Álomország bűvös tájain A dicsőség vár a hegyek csúcsain. Hidd, hogy újra arra járok én, Hol sárkányok szállnak földünk egén. Szállj velem, víg dalt zengve még! Rejtélyes tervünk súlya oly nehéz. Indulni kell, sürget az idő, Sötétség támad Mordor felől. Kitárom ajtóm, jöjj be, vándor! Még egy jó pohárral igyunk a borból! Kitárom ajtóm, dobban a szív, A menedék valahol már engem hív. Vigadjunk kedvünkre, jó lakoma hív. A vihar messze még, boldog most a szív. Most indulsz az úton, jó pihenés vár, Könyvedbe jegyezd fel az emlékek sorát! Gyűrűdtől szabadulj, könnyítsd a szíved! Az izzó Szem kinyílt, keres, kutat téged. Kilenc halandó ember árnyékban jár, Rettegve félik Szauron szavát. Kilenc fekete lidérc úton van már, Keresik, kutatják a Gyűrű nyomát.
Submitted by BloodShrine — Apr 26, 2025
Hosszú út fut előttem, a végtelenbe tart, Az otthon messze mögöttem, az idő, ami hajt. Víg dalunk szálljon messzi tájakon! Most három jó barát jár az utakon. Nagy kaland indul, dombok közt rohan, Idegen vidék, ne álld az utam! Lovasok jönnek, az Árnyék, ami jő, És oly gyorsan múlik az idő. pattogva ég a láng, Puha ágyunk és öreg tanyánk, Meglódul most a láb, Tovább hajt a kíváncsiság. Mert halkan hív a dal: Kérlek, vigyél most magaddal! Szikla, erdő, lomb, virág, Rajta hát! Csak tovább! Hegy és víz az ég alatt, Mind itt marad, most itt marad! Jöjj közénk, add a Gyűrűt! Gazdánk vár, a hatalom vár, Nagy Szauron a lelkedbe lát, Érzem a félelem szagát! Add a Gyűrűt, könnyíts a lelkeden, A Gyűrűt, a Gyűrűt add tovább! Nézz ránk, ó Asszonyunk, Csillagod a Nyugat egén. Vezessen a jó remény! Hozzád hív a tiszta fény. Víg dalunk szálljon messzi tájakon, Most három jó barát jár az utakon. Nagy kaland indul, dombok közt rohan. Idegen vidék, ne álld az utam!
Submitted by SerpentEve — Apr 26, 2025
Hosszú út után a mámoros éjszaka, Jó lakoma után a fűszeres bor zamata. Könnyelmű dalban ébred a veszély, Megváltó hajnal ideje messze még! Jó lenne vigyázni, fáradt vándorok! A bort bőven nyeli a kiszáradt torok, S a hirtelen jött bajban elvész a remény, Megváltó hajnal ideje messze még! Bízhatunk-e benned, rejtélyes idegen? Kardomat ajánlom, Vándor a nevem. Bízhatunk-e benned, erők vándora? Aragorn vagyok, Arathorn fia! Van, mi arany, bár nem fénylik díszesen, Van, ki vándor, s hazatér. Régi erő nem múlik nyomtalan, Fagyot kibír a mély gyökér. Lángját a tűz visszakapja, Árnyékból a fény kiszáll, Összeforr a törött szablya, És koronás lesz újra a király. Elrond háza vár, a seb begyógyul, Tünde varázs véd, féltőn rád borul. A társaság most megpihen Rivendell szívén, Megtorpan a gonoszság ősi falak tövén. Rivendell felé a hegyeken át, Széltető dombján, sötét éjszakán, Tőr villan, egy árnyék suhan, A Gyűrű hordozója a földre zuhan.
Submitted by The Void — Apr 26, 2025
Gandalf: Háromszor csillan a fény tünde ujjon, ékszeren, Hétszer a törpök kezén, kik rejtve élnek odalenn. Kilencszer kél a Nap halandó ember tengerén, Egyszer csillan, majd elenyész a Sötét Úr kezén. Gandalf, Aragorn, Legolas, Gimli: Mordor fekete földjén, sűrű árnyak mezején. Egy Gyűrű mind fölött, Egy Gyűrű kegyetlen, Egy a sötétbe zár, bilincs az Egyetlen. Mordor fekete földjén, sűrű árnyak mezején. Frodó: Én elviszem a Gyűrűt, bár az utat nem ismerem, És nem tudom, hogy győzzem le félelmemet. És itt ülnek mind, akik fontosak nekem. Nehéz döntés üli meg most a szívemet. Frodó, Gandalf, Aragorn, Legolas, Gimli: De indul az út, és messzire fut, Ha nem igyekszünk, elszelel! Vedd a kardod és a batyud, Útra fel! Kalandra fel!
Submitted by Morgoth — Nov 12, 2025
Gandalf: Mutasd arcod, nagy kút, hegymélyi bánya, Csendes termek dicső-holt királya! Emeld fejed, könnyeket hullass arcodon! Jó barát vár szavamra, odakinn a falakon. Gimli: Mély tárnák sötétjében ritka vendég a fény. Éppen csak megérint, amíg egy fáklya lángja ég. Gimli és a nagy kórus: Én korsóm emelem a sötétlő termekre! Ürítsük kupánkat az elveszett lelkekre! Járják útjuk ősi lehelet nyomán, Legyen számukra nyughely az örök félhomály! Balrog: Ébred a Tűz, ébred a Szenny, Ébred az Iszonyat, ébred a Félelem. Gimli és a nagy kórus: Járják útjuk ősi lehelet nyomán, Legyen számukra nyughely az örök félhomály! Gandalf: Fussatok, bolondok, a végzet hírével! A szörny most ébred, pallost emel! Mélybe zuhan a tudás, leomlik a híd, Mordor szörnye a halálba hív! Aragorn: Induljunk, Frodó, megfakult a nap! Nem hozza vissza Őt a könny s az akarat. Induljunk, Frodó, messze még a cél! Nem állít meg semmi, hisz van még remény!
Submitted by VladTheImpaler666 — Apr 26, 2025
Galadriel: Nézd, most tükör lesz a víz, És a szíved messzire hív, Ha elhiszed, amit látsz. Igaz valóságon túl, Csak a végzetbe visz az út. Mondd, elhiszed, amit látsz? Szíved nem szól, nincs hangja már. Szemed nem lát a köd fátylán át. Figyelj, az erdő csendben néz, Hitünk most a tét. Hidd el, amit érzel! Más, öreg a világ. Halld most Lórien szavát! Hidd el, amit érzel! Szíved nem szól, nincs hangja már. Szemed nem lát a köd fátylán át. Változik a szél, Csendből háború kél, Eltűnik a dal, Lassan, nyomtalan. Ó, miért? Ó, miért? Galadriel és a tündék kórusa: Ó, ne kérdezd, hogy miért Tűnik el minden, ami szép volt, ami jó! Lassan indulunk, vár ránk valahol a hajó. Szíved nem szól, nincs hangja már. Szemed nem lát a köd fátylán át.
Submitted by Celtic Frost — Apr 26, 2025
Aragorn: Rohan mezején, hol a sörényes fű lobog, Nyugati Szél ott sétál, falon át kódorog. Mi hírt hozol Nyugat felől? Nézlek, és messze még a cél. Nyugati Szél, miről mesélsz? Mondd, a barát arra jár? Láttam Őt, száguldott a nagy folyam habján, Boldog volt, és ragyogott, ó! a homályon át. Legolas: Dél Szele a tenger felől, hol sirályok szárnya zúg, Mondd, a nagy víz milyen mesét súg? Forró dűnék ölén, hol eltéved a vándor, Mondd, a hős most arra jár? Láttam Őt, háborgó nagy tengereken, Láttam Őt, és soha nem! nem feledem! Aragorn: Messziről a kürt hangja zúg, Északi Szél a kapun túl, Mondd, mi hírt hozol? Mondd… mi hírt hozol? A zuhatagon túl felhők fölött szállsz, Mondd, a délceg Boromir most arra jár? Láttam Őt, és kardja tört, Szívébe halvány fény költözött.
Submitted by The Void — Apr 26, 2025
Csendes a szél, nem mesél Csónakot visz a vízesés Hol van most, ki megsegít Tanácsa új utat mutat Induljunk a mocsáron át Kövessük a Gyűrű nyomát Vagy űzzük az orkok hadát Rohan zöld mezején át Vadászat hív, harc heve hajt Dühöm hatalmas, lángoló kard Remény árnya, sólyom szárnya Ősi kürt vad rivallása Ha célba ér, melledre száll Lebbenő köpeny, biztos halál Bolond az, ki mocsárba tart Kézbe a fejsze, övbe a kard A sors más utat szabott Kövessük a kihült nyomot Hajszoljuk az időt, s talán, Átlépve a holnap ajtaján Szerencse vár, vagy egy jel Vadászatra fel, vadászatra fel Vadászat hív, harc heve hajt Dühöm hatalmas, lángoló kard Remény árnya, sólyom szárnya Ősi kürt vad rivallása Ha célba ér, melledre száll Lebbenő köpeny, biztos halál A törpe jól szólt, indulnunk kell! Apad az idő, mint a tenger! Jel csillan az éj kárpitján, Fehér lovas szélvész hátán. Lovas nép bölcs királya, Védd meg néped, ébredj végre! Kígyónyelv mérget cseppent, Erőd elszáll, ha elhiszed szavát! Hajnalfény tűzzel ég, Kard élén vad táncot jár. Helm völgye zúg, Zengi a király dalát! Vadászat hív, harc heve hajt, Dühöm hatalmas, lángoló kard. Remény árnya, sólyom szárnya, Ősi kürt vad rivallása. Vadászat hív, harc heve hajt, Dühöm hatalmas, lángoló kard. Remény árnya, sólyom szárnya, Ősi kürt vad rivallása, Remény árnya, sólyom szárnya, Ősi kürt vad rivallása, Ha célba ér, melledre száll, Lebbenő köpeny, biztos halál.
Submitted by Corpse Grinder — Apr 26, 2025