Edda Művek
Album • 1987
Na most figyelj öcsi Nem dumálunk, nem barátkozunk A változó idõkhöz Mind alkalmazkodunk Új közérzetem Nem ajánlom senkinek Jobb ha elkerülsz Magányom ragályos lehet Kevés a lázadó s a vég oly közel Nincs bocsánat semmiért jóra rossz felel Kevés a lázadó s a többi meghajol Létünk csak félelem egy elfojtott sikoly Szembe kompjúter jóllakott pöffeszkedõk Az ember így könnyebben ellenõrizhetõ Partner nélkül égõ furcsa szerelem A szabadsággal csak álmomban szeretkezem Hej, hej változó idõk A hajó - ringat a víz De el is veszhetsz A hajóba még - ringat a víz De el is veszhetsz A hajóba még minden lehet Ringat a víz, de el is veszhet a hajó
Submitted by Corpse Defiler — Feb 09, 2026
A házunk ég, talán az egész ég! De nem biztos, nem biztos semmi se még Csináltunk, valamit már megcsináltunk De nem biztos, nem, hogy a végére járunk Ég, ég, ég Fényt, fényt, fényt Ennyi korom után! A felelőség persze nagy teher S a vonat elé feküdni senki se mer Mit kérsz tőlem? Mit vársz tőlem? A szobám falára egy kérdőjelet véstem! Az agyad: ég, ég, ég Fényt, fényt, fényt Ennyi duma után Ref.: Lehunyom szemem és fázom Lázlapom görbéje rég az egekig ér Az egész ennyit ér! Néhány hét és még néhány év És ott leszünk újra a legelején Menetelünk együtt csodákra várva Néhány hét és még néhány év A dolgok ára, ma még néhány könnycsepp De holnap, ha zokogunk, az is kevés lesz Generációnk sapkáját szemébe húzza S minden baját a másikra fogja Fél, fél, fél Ma még csak: kér, kér, kér Ennyi korom után!
Submitted by Corpse Defiler — Feb 09, 2026
Minden újabb próbálkozástól Ó csak fáradtabb leszek De beszélek még velük Legyen bárhogy is Akik a friss levegõt harapják Pedig a helyük itt lenne, itt Az enyészet útján Az enyészet útján Egy ítélet már végképp elég A bélyeg végig elkísér Az enyészet útján mindenki megég Ember kérlek te ne ítélj el Ezt megúszni ép ésszel Nem semmi feladat Egy szál ruha s az egyedüllét Kemény, kemény iskola Asszonyomat látom Ki másnak szeretõ Emberen nem segíthet Egy élõ, élõ temetõ
Submitted by Corpse Defiler — Feb 09, 2026
Végre nem érdem ma már a nincs Lassan eltûnik az az idõ Mikor az okosból kevés van S a hülye már felejthetõ Feszült célként felragyognak Sok hamisvágy rendjel Összefüggést nem találok A végsõ nagy renddel Összecsapjuk fáradt tenyerünket Reménysugár ha villan földön és égen De lehet még hölgyek és urak Választani még mindig lehet Vannak még bizonyos ki nem adott Külvitorlás helyek A túl kemény gerinc nem jó partner Önmagát besúgja Bukott ügyek elmaradnak Az idõ kemény rosta Ó te egyszerû vendég Az ajtóm mindig nyitva áll Ó te egyszerû vendég Az asztalom mindig terítve vár Ó te egyszerû vendég Az ajtóm mindig nyitva áll Ó te egyszerû vendég Leomló legenda, mégis fáj Hisz vele éltünk itt volt létezett Örülni nem tudok pusztulásán A szegény ezerszer nyerhetett
Submitted by Corpse Defiler — Feb 09, 2026
Nélkületek ott kinn hideg volt a fény Nem kellett a nõ, és inni sem kértem én Szétszakadt lélekkel orditottam, üvöltöttem Nem hallotta senki, a múltam kerestem A sorsom egy másikra nem cserélhetem, nem cserélhetem Én nagy családom, ti vagytok nekem, nekem A lelkem, a lelkem mélyén Együtt voltam mindig veletek Álmaimban, bárhol jartam Ezerszer érintettelek Lattam kényes, fényes gép csodakat Videó-kirakatok ontották a vágyat Indultam volna, de nélkületek hova Hiaba, nagy úr a vér szava A sorsom egy másikra nem cserélhetem, nem cserélhetem Én nagy családom, ti vagytok nekem, nekem A lelkem, a lelkem mélyén Együtt voltam mindig veletek Álmaimban, bárhol jartam Ezerszer érintettelek A lelkem, a lelkem mélyén Együtt voltam mindig veletek Álmaimban, bárhol jartam Ezerszer érintettelek A lelkem, a lelkem mélyén Együtt voltam mindig veletek Álmaimban, barhol jartam Ezerszer érintettelek A lelkem, a lelkem mélyén Együtt voltam mindig veletek Álmaimban, bárhol jartam Ezerszer érintettelek
Submitted by Corpse Defiler — Feb 09, 2026
Instrumental inspired from the work of Franz Liszt
Submitted by Corpse Defiler — Feb 09, 2026
Miért nem szólsz, miért nem hivsz? Hogy értselek igy, óh, hogy kérjelek én? Miért nem szólsz, miért nem hivsz? Óh, hogy kérjelek én, hogy értselek igy téged, jövendõ nemzedék? Ne mondd, hogy semmit nem értesz Ne mondd, hogy senki nem kérdez A kezed a szivedre tedd, én hallgatom Ne mondd, hogy engem féltesz Csak a magad érdekét nézed Ma ez van, és én megértelek Mit is igérjek Ami nem kényes Ami még fényes Amit még nem lepett be A rozsda és a por? Korom, füst együtt szallnak A dolgok körbe jarnak Majd csak, majd csak lesz valahogy Én megfigyellek téged Hagyd, te buta, te ezt sem érted Ha nem is kéred, meg kell, hogy védjelek Mit is igérjek Ami nem kényes Ami még fényes Amit még nem lepett be A rozsda és a por? Mit is igérjek Ami nem kényes Ami még fényes Amit még nem lepett be A rozsda és a por? Verem a mellem hangosan Én vagyok az, aki megmondtam Hogy fontos a bizalom, és kell a remény De a forint ettõl nem lesz kemény Verem a mellem hangosan Én vagyok az, aki megmondtam Hogy zavarosak a grafikonok És a kifejezések pontatlanok, ha-ha-ha-ha... Verik a mellem hangosan Azt mondjak, hogy ez nem igy van Nem forditva, ahogy én gondolom Hanem a lampakkal megy a forgalom... ha-ha, hat persze... Mit is igérjek Ami nem kényes Ami még fényes Amit még nem lepett be A rozsda és a por? Mit is igérjek Ami nem kényes Ami még fényes Amit még nem lepett be A rozsda és a por? Miért nem hivsz, miért nem kérsz? Mar értelek én, óh, hogy szégyelem én Miért nem hivtal, miért nem szóltal? Mar értelek én, de szégyelem én, a szégyenünk szégyelem én
Submitted by Corpse Defiler — Feb 09, 2026
Ház, mely betonkézzel átölel Ház, mely minden célnak megfelel A munkás jó szándékkal épített Kész lett, és hozzá többet nem tehet... de tévedett... Sokan lakunk, hamis vágyak fûtenek Kiáltásunk alig hallik, elveszett Ez az, ahol jó melegben lakhatunk Ez az, ahol néha mégis megfagyunk... óh, megfagyunk... Kezed fognám, hogy vezess, de nem látlak sehol Érzem, hogy a lelkemben élsz, óh mondd, hol! Uram, segítsd fiaid, hogy megtisztuljanak Annyit mint mi csalódtunk, ne csalódjanak! Uram, segítsd, hogy napfény érje tiszta arcukat Uram, adj szép fiaidnak boldog napokat! Kérlek, segíts! Boldog élet, amire vágyunk Nem hitvány ígérettömeg Hamisat, rosszat eltemetõ tél Helyette itt a cél, mely mindent túlél, mely mindent túlél... Kezed fognám, hogy vezess, de nem látlak sehol Érzem, hogy a lelkemben élsz, óh mondd, hol! Uram, segítsd fiaid, hogy megtisztuljanak Annyit, mint mi csalódtunk, ne csalódjanak! Uram segítsd, hogy napfény érje tiszta arcukat Uram, adj szép fiaidnak boldog napokat! Kérlek, segíts! Uram, segítsd fiaid, hogy megtisztuljanak Annyit, mint mi csalódtunk, ne csalódjanak! Uram segítsd, hogy napfény érje tiszta arcukat Uram, adj szép fiaidnak boldog napokat! Kérlek, segíts! Uram, segítsd fiaid, hogy megtisztuljanak Uram segítsd fiaid, hogy ne csalódjanak! Uram, segítsd, hogy napfény érje tiszta arcukat Uram, adj szép fiaidnak boldog napokat! Kérlek, segíts! Uram, segítsd fiaid, hogy megtisztuljanak Uram,segítsd fiaid, hogy ne csalódjanak! Uram, segítsd, hogy napfény érje tiszta arcukat Uram, adj szép fiaidnak boldog napokat! Kérlek, segíts! Kérlek, segíts! Kérlek, segíts! Kérlek, segíts!
Submitted by Corpse Defiler — Feb 09, 2026
← Go back to Edda Művek