IV

Ha kitalált, én engem megtalál és engem degradál Számon kéri, miért voltam végig olyan frusztrált Eltelt egy élet, és egy élet alatt több is Több életet éltem, és van még több is Nekem azt mondták éljek a jelenben Mire kimondták Már el is ment mellettem Hogyan viseljem el: Mit a sors rám mérettetett? Én vagyok a probléma Nem fogom másokra Szembenézek önmagammal És hátra hagyom az árnyékokat Kell valami, amit a kezem ér Kell valami: egy távoli fény Kell valaki: ki nálam többet ér Kell egy cél: amiért meghalnék A karma mit akar ma? Azt mondtad: bátor vagy És hidd el, egy csoda vagy A legszebb rész az elengedés És néha az érzés döntés Dönts úgy, hogy élsz! Nekem azt mondták, ne bízzak semmiben És a boldogság elment mellettem Hogyan viseljem el: Hogy az igazság szeretet nélkül elviselhetetlen? Én voltam a probléma Már nem fogom másokra Szembenéztem önmagammal És hátrahagytam az árnyékokat A szeretet a gyógyír mindenre A jövőtől én már nem, nem félek Haladok előtte egy lépéssel Ha utolérne engem, hátra lépek

Submitted by Cyberwaste — Apr 26, 2025

Üres a fal És üres kép Üres az ágy És üres a szék Üres itt minden Amióta elmentél Gyere vissza mellém Rakj életet belém Végig a semmitől féltél Úgy döntöttem, Boldog leszek Láttam én már eleget És nem éreztem semmit sem Elindulok, hogy saját példaképem legyek És neked is az legyek Ne felejts el engem És én sem feledlek Mert teli a szív Vérrel teli Az, aki ad Máris veszít Az, aki ad Egy darabot magából ad Magának Szakad a szív és fakul a szem Ki vagyok én? Azt mondd meg te Ígéretes ígéretek Nem ígértem, hogy más leszek Én vagyok a veszély Veled összefognék Gyere vissza belém Legyél társam a bűnben Üres a fal És üres kép Üres az ágy És üres a szék Üres itt minden Amióta elmentél Gyere vissza mellém Rakj életet belém Végig a semmitől féltél Teli a szív Vérrel teli Az, aki ad Máris veszít Az, aki ad Egy darabot magából ad Magának Szakad a szív és fakul a szem Ki vagyok én? Azt mondd meg te Ígéretes ígéretek Nem ígértem, hogy más leszek Én vagyok a veszély Veled összefognék Gyere vissza belém Legyél társam a bűnben Végig érted éltem, csak nem volt bennem élet Végig érted éltem, csak nem volt bennem élet Végig érted éltem, csak nem volt bennem élet Végig érted éltem, csak nem volt bennem élet Szakad a szív és fakul a szem Ki vagyok én? Azt mondd meg te Ígéretes ígéretek Nem ígértem, hogy más leszek Én vagyok a veszély Veled összefognék Gyere vissza belém Legyél társam a bűnben

Submitted by johnmansley — Apr 26, 2025

Én nem leszek Statiszta a saját filmemben Én belülről nézem Mi túl sokan És túl sokat Maradtunk csendben És végig minket néztek És mi bevettük a mérget Pedig semmi nem volt a kezünkben Látsz vagy nézel? Jól csak a szívével lát az ember Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan Csak így maradhatsz ronthatatlan Benned úgy hinnék Csak befelé nézz És halld, mit mondanék A választ tudod rég Mert előbb volt, mint a kérdés Ne nőjön túl a problémád a szereteten Ha nem változik a helyzet, változz te

Submitted by Iron_Wraith — Apr 26, 2025

Úgy félek a boldogságtól Hagyjon engem békén Szeretnélek megszokásból Várjuk ki a végét De ha nem szoklak meg én téged Ki szokjon meg én engem? Szökjünk meg egymástól, aztán Hagyjuk egymást békén Holtamig Elkísérlek hazáig Minden éjjel Jegenye Jegenyefák alatt Tavasz lett De választ nem leltem Buona sera signorina Elborítja a vér az én összes artériám Buona sera signorina Hova folyjon bennem ez a sok vér Csak rajtad áll Valamit Valamit akarj már mondani Mert ha nem szólsz semmit A szavaid A szavaidnak súlyát cipelni Könnyebb, mint némán tagadni Csillagösvényen Kísérlek téged Mindig tudtam jobbat Kivéve belőled Mert ha rád nézek Elvérzek Úgy félek, magamtól védelek

Submitted by BloodShrine — Apr 26, 2025

Nyíljon nékem az égi kertben Boldogságvirág Tiéd legyen minden szirma Mind, ami nekem jár Az atya A fiú A szentlélek Szüntelenül félek És válaszokat remélek Dühös vagyok Mert élek Fáj ahogy Átrezdül rajtam a minden Érzek mindent És megértek mindent Te, adtál nekem kezet S baráti jobbot nem Adtál nekem fejet De gondolatokat nem Adjál nekem erőt Hogy átmenjek mindenen És adjál nekem időt De hol a vége? Te, miért vetted el tőlem Azt, aki szeret? És miért adtad nekem Ki földbe tipor engem? Mi értelme ennek? Az, amit megszereztem már nem kell A cél megvan Az útra figyelek És én megértettem Itt kell lennem A másik felé hosszabb utam lesz De enyém a szeretet Enyém a gyönyör Ami égből jön És ha gyermek a lelke Tanítsd őt meg Hogy lásson, s ne féljen Ha kiabál a sötétben Mert Övé a szeretet Övé a gyönyör ami Ami tőled jön A test A szellem A lélek Szentháromság Van-e helye egy negyediknek?

Submitted by Grave666 — Apr 26, 2025

Élve eltemetsz Engem Kit nem felejtesz sokáig De jő még ősz És őszre tél És túlél Ki tavaszt remél Nem tudom, éppen mit kellene éreznem Véred a véremben Itt vagyok, és védelek És nem félek Ott vagy mindenben Élve eltemetsz Engem Kit nem felejtesz Sokáig De jő még ősz És őszre tél És túlél Ki tavaszt remél Nézz fel az égre Nyugodt és végtelen Csillagokban a béke Lenéznek, És okkal néznek le És nem félhetsz Te tartasz életben Élve eltemetsz Engem Kit nem felejtesz Sokáig De jő még ősz És őszre tél És túlél Ki tavaszt remél Megbocsátás Elfogadás Összetartás Megalkuvás Egy új világ jön Hogy elkezdhessük elölről Egy új világ jön Hogy elkezdhessük elölről Élve eltemetsz Engem Kit nem felejtesz Sokáig De jő még ősz És őszre tél És túlél Ki tavaszt remél

Submitted by Sexy Gargoyle — Apr 26, 2025

Csak még az egyszer Utoljára egyszer Győzzön most az értelem De holnap minden Már megint nagyon minden Olyan nagyon más lesz Egy újabb reggel Egy bűnbánatos reggel Ó már megint mit tettem? Megcsaltalak téged Kiben én legjobban hittem Lehetnék magammal kedvesebb Hát feladtam egy levelet: Hogy sosem adom fel A jövőből küldtem Magamnak, hogy emlékezzek Van, aki szeret És van hová mennem Hát mi kell még? Megvan mindenem Boldog voltam hidd el Amit aznap adott Másnap elvett Ő volt az én kedvesem Kihűlt köztünk minden Elvitte az emlékeimet Tartsa meg nyugodtan az összeset Mert nekem már nem kell

Submitted by MetalElf — Apr 26, 2025

Miért vagy a saját boldogságod meggátlója, megbántódva? Tedd fel a kérdést önmagadnak: Mit kezdjek ennyi szabadsággal? Ki érthetne jobban téged, mint saját magad? Túl sok lélek szorult egy testbe Ölj meg párat, ami beléd fáradt Olyan jó lenne Néha nem érezni semmit sem Gyere ide bánat Téged most már Ismerlek, átölellek Valami hiányzik, mit bennem hagytál Úgy szeretlek, el ne engedj Hagyj bennem ürességet, hogy feltölthessem Mindenki a saját szintjén Képes téged megérteni Ne várd, mit érzel - azt más is érzi Eljött az ideje elengedni Ameddig fáj Nekem addig biztos van dolgom Ha már nem fáj A problémát én megoldom Megváltottál A súlyt, mit viszek, Leadom Tagadni kár Te vagy az én problémám

Submitted by Immortal — Apr 26, 2025

Kicsiny falum, ott születtem én, Nincs ott gyertya, nincs ott lámpafény, Házunk előtt vén eperfa áll, Engem anyám mindig hazavár... Megírom majd jó anyám neked, Ne várj haza, többé nem megyek, Amikor a kis falumban nyugovóra térnek, Anyám, mondj el értem egy imát! Rendes ember én már nem leszek, Minden éjjel zülleni megyek, Várnak rám a züllött cimborák, A festett nők, a pezsgős vacsorák! Hogy mi lesz a vége, jól tudom, Meghalok egy züllött hajnalon, Amikor a kis falumban nyugovóra térnek, Anyám, mondj el értem egy imát!

Submitted by Cyberwaste — Apr 26, 2025

Elindultam az utamra Darabokra hullottam Darabjaim hátra hagytam Megtalálod, hol sírtam Hol sírtam én halálomba magamat Mondd meg nekik Bátor voltam Bátor voltam gyávának Ó, te buta szív Ó, te buta fej Miért nem engeded Hogy szeressenek? Nem könnyű engem szeretni És nem mondta senki, hogy megéri Lehetnék akár boldog is Ha hagynál engem elmenni Elindultam az utamra Én az örök nyugtalan Ha elhagyott az ép eszem Elhagytam én magamat Miért hagytál te én magamra A gondolataimmal? Kis ember nagy problémákkal Legyen ez már más baja Ó te buta szív Ó te buta fej Miért nem engeded Hogy szeressenek? Nincs az a sor Amibe én beleállok Hagyjátok, hogy végre éljek Az én fajtám Nem hal hamar Nekem itt túl sok Dolgom van

Submitted by Grave666 — Apr 26, 2025