Mooniversary

Csillagport visz a tavaszi szél Soha nem vész el, ami benne él Száz történet légbe száll Ahogy tompán szól egy fekete gitár Fényes csillag, forró tűz Ó, ez mi~ ehhez a helyhez fűz Vége tán, vagy jön még valami más? Édes érzés, tompa kín, Ó, miért visznek erre vágyaim? Szívem erre, elmém arra vágy... Válaszút előtt állok, Most talán ráhibázok Melyik út visz a boldogság felé... Fájdalom és a könnyek, többé össze nem törnek Ez az én életem, nem kérkedem, Megyek a cél felé Hóvihart hoz a téli szél Csak a jég és hó ami benne él Beterít, és messze száll Fuss, hát most ezen életed áll Elvesztél de én megtalállak, Még ha útjaink szét is váltak Továbblépve egy új jövő felé Évek múltak és álmok törtek Újból mosolyogva nézlek téged Fájó emlék nem kísért többé Válaszút előtt állok, Most talán ráhibázok Melyik út visz a boldogság felé... Fájdalom és a könnyek, többé össze nem törnek Ez az én életem, nem kérkedem, Csak megyek a cél felé Szállok a széllel, mint egy falevél Ó, elszáradok, ha több eső nem ér Úszok az árral, mint egy liliom Ó, évezredekig tart ez, jól tudom... Ezer éve már, itt vagyok vétkesen Mégis érzem azt, hogy létezem Várok még, nincs bennem félelem Várok rád, gyere velem! Itt vagyok, mindig is itt leszek Akkor is, ha néha elveszek... Fájdalom, ó, mit tegyek Add, hogy önmagam legyek!

Submitted by Pestilence — Apr 25, 2025

A végtelen szirteken Egy magányos farkas áll éhesen Itt maradt, mert elszaladt Az otthonától végleg elszakadt Csak önmagában bízhat, mindenki elhagyta Egy zord ölelés, mi maradt az útra "Többé vissza ne térj", ezt hagyta rá, Akiért nemrég az életét adta Fájdalmas vonyítás, a telihold megreng Büszkesége már rég a porba veszett Barna szemében a fájdalom csillog Élete virágján nincsenek már szirmok Kapott sok szépet, olyat, mit soha nem remélt Mégis kiűzték belőle a tüzes szenvedélyt S amint a Nap letűnt a horizonton Újat keres abból, mit úgy hívnak, 'otthon' Rég volt már, egy messzeség Mikor megismerte kedvesét Dolgozott, csak érte élt Mindent megadott neki, mit kért De viharfelhők jöttek, elmúlt a forróság, Mi összekötötte az ifjú párt Ő mindent megtett volna, életét adva De ki lett adva az útja Fájdalmas vonyítás, a telihold megreng Büszkesége már rég a porba veszett Barna szemében a fájdalom csillog Élete virágján nincsenek már szirmok Vágy... a széllel száll Nincs több határ Nincs más az létben, mi eltörli könnyét Egyedül tölti az összes estét Mikor csak ül és a Holdat nézi A fényben felfedezni kedvesét véli Fájdalmas vonyítás, a telihold megreng Büszkesége már rég a porba veszett Barna szemében a fájdalom csillog Élete virágján nincsenek már szirmok

Submitted by Finntroll — Apr 25, 2025

As the Sun sets for the last time I look back to the past Maybe you are still here Holding my bare cold hands Years passed away With so many tears But the memory keeps reminding me All the joy you gave me Never more, this is the end for now I'll take my rest Every smile and every painful thought Now has to end Sometimes when the Moon fades Embraced by the dark clouds I see you in a black shape With all you left behind We're cast away Destiny's tool But the memory of recalling you Leaves everything destroyed

The pointless agony that I've been taking Far away from this world without meaning You've played with me and my heart for the last time What do yo think? It's not a victimless crime! Nothing I did was ever fine... Please forgive me now Take a look at me for the last time Time to say goodbye! I'm between two fires in blazing madness Escaping from you with screaming silence Please understand what I feel inside You were the one who killed the naive child Nothing I did was ever right... Please forgive me now Take a look at me for the last time Goodbye!

Submitted by Grave666 — Apr 25, 2025

The creatures of the night are drawing my fate Sentenced to sacrifice the souls in the shade Empty, glassy eyes piercing through my veins Until the Sun burns up the last man in this place The shadows crawling on the Pavement of the street Trembling in the freezing Hailstorm through the crown of trees Agony of silence This numbness petrifies me Arrival of sirens Disciple, sacrifice me! Embracing the blackened cloud In false integrity Squeezing one last drop To feed gaia for the last time The creatures of the night are drawing my fate Sentenced to sacrifice the souls in the shade Empty, glassy eyes piercing through my veins Until the Sun burns up the last man in this place This is the prison where We keep our stray Specters Haunting from the abyss, Lurking after fallen angels Embracing the blackened cloud In false integrity Squeezing one last drop To feed gaia for the last time

Submitted by Dahmers Fridge — Apr 25, 2025

Mondd, hogy miért mentünk mi együtt A közös úton évekig? Miért mondtad, hogy mindörökké, S törted össze álmaim? Mondd, hogy miért néztünk az égen Csillagoknak fényeit? Mondd, hogy miért ígértél híven, Miket tettél, s lett ez így? Most már érzem, ez fájdalom Várnom kéne de nem állhatom Még látom, fényként szolgál a Hold Vágyaim szállnak az árnyakon Itt állok rombadõlt álmokon Könnyem megcsillan az arcomon Hát mondd el, hogy mi mindent tettem Ellened, mert nem tudom, Mondd el, hogy most mit kéne tennem Hogy megértsd, ez fáj nagyon Lassan elmúltak az évek S egyre láttam magamon Hogy mostmár jól ismerlek téged Elég volt, ezt vállalom Én értem, miért félsz most már (félsz most már) Talán, mert látod: egyedül maradtál Ne harcolj, nincs értelme már (rég nincs már) Élj hát tovább, érezd át mélyen a magányt…

Submitted by Warbringer — Apr 25, 2025

Öt éve számtalanszor vártam én terád Kerestelek mindenhol a nagy ûrön át Sötét és jéghideg az élet nélküled Robotkét senkitõl sem kapok új szivet A rozsda felemészti áramköreim Elektrolitban úsznak gépzsír-könnyeim Kis szikra lelkemben szép lassan lángragyúlt Egy ócska selejt lettem, ki semmit sem nyújt Számítok rád, [itt várok Rád] szemlencsém már rosszul fókuszál [rég nem lát] bádog testem minden chipje már rég nyolc biten muzsikál [elhalt a tánc] próbálom még, hogy megtudd szívem érted kalapál [csak Érted él] csak kérlek hagyd, hadd érintsem az arcodon azt a mega bájt [annyira fáj] Arcod behorpadt, ujjaim félénken simítják a sok repedést Légy az enyém, s talán majd kapunk egy új olajcserét Kérlek, ne hagyd, hogy ócskavasként érjen utol a temetés Addig is várom, porfödte roncsként leheljen rám a zord feledés.

Submitted by SerpentEve — Apr 25, 2025

Egy vörös szõnyegen, mint szédült õrült Ülök és készülõdök, szívem sérült Innék talán egy kortyot a jégverembõl Kibírom tán de a láng rég megtört Fáj nagyon az érzés, hogy nincs már Pedig tudod jól, hogy több nem jár Tudod, nem is kérdeztem még De te vállalnád tán az éjfeketét? Tizenhárom szál gyertya Léleknek tüzes gyolcsa Tizenháromszor hittem El azt hogy itt minden rendben Tizenhárom szép emlék Mind itt lebeg, mint életkép [egyszer tíz s egyszer három] Õszintén nagyon bánom A reggel ködös búja nem nyújt áldást Versként megfogalmazva minden ártást Otthagyom hát, így még lehet tán változás Összegyûrve végzem folyton folyvást Eltakarom kínom, te hitvány Hisz érzed jól, hogy több nem jár Talán, nem is éreztem még Ilyen sejtelmes, gonosz éjfeketét Tizenhárom szál gyertya Léleknek tüzes gyolcsa Tizenháromszor hittem El azt hogy itt minden rendben Tizenhárom szép emlék Mind itt lebeg, mint életkép [egyszer tíz s egyszer három] Õszintén nagyon bánom

Submitted by Grave666 — Apr 25, 2025

You try to stay alive With your wishful thinking You're tryin' to sleep tonight But your eyelids just not closing Do what you have to do How daredevil might it be Still blinking like a fool This might be neverending She tries so hard And yet she's so beautiful Her deep brown eyes A lovely fire glows inside Melting his heart As she looks deep into his soul But now she's gone Kissed him as gently waved goodbye Take care of yourself Stay out of trouble my dear I'll be awake Waiting for you The day she left Sunrays couldn't pierce the clouds The day she left Made a deep cut on two souls The day she left I could swear it was for good The day she left He just couldn't break through She cries so hard Shouting never lets her sleep It's past midnight The bass is banging in her heart "No way back now There are still many months to bear Maybe they'll die And then I won't have to suffer" Don't let them reach you Don't let the cruelty get through I'll be awake Praying for you

Submitted by Dahmers Fridge — Apr 25, 2025

Itt van az ősz, a falevelek hullnak már De kinevet a gondolat, hogy hóhullás vár reám Alkonyat tájt kitipegek a fény alól És bemegyek az éj alá, mit záporként küld a Hold A szabadság mint kitagadott érzelem A hivatalos végtelenbe révedve sír lelkem s érted ég Képszakadás a feketeség vér szaga vár De szánalmat én már többé nem érzek majd hogyha elszáll Remeg a hőség, arcom kezembe temetem Szakad a bőr és fájdalom a tenyeremen Kinyitom testem s szívemet még ahogy dobog Markodba zárom és átadom a tudatom Szerelem lángja kánikula nyaramon De tagadom létét, mert letör a fájdalom Mint kicsi kis rózsát, mint a vihar téped És őszi fagyként a szirmaimat taposod Színezüst jég Átkarol száz zivatar Vén ereklyék mocsárként húznak magukkal Hol szakad az ég a siralom a légbe száll Kiszáradó torkomon vigaszként könnytenger csordogál És ezért akar A szabadság mint kitagadott érzelem A hivatalos végtelenbe rángatni lánc végén vágyaim Képszakadás a fekete jég szétkalapál És tépked mint lombot, szétszór, s kopasz fának hagy az utókor Remeg a hőség, arcom kezembe temetem Szakad a bőr és fájdalom a tenyeremen Kinyitom testem s szívemet még ahogy dobog Markodba zárom és átadom a tudatom Szerelem lángja kánikula nyaramon de Tagadom létét, mert letör a fájdalom mint Kicsi kis rózsát, mint a vihar téped és Őszi fagyként a szirmaimat taposod szét…

Submitted by Cyberwaste — Apr 25, 2025

Whenever I feel I’ve lost my mind Whenever I’m in a vortex of pain and doubts Sleepless nights creep into my life sometimes Resurrecting nightmares from a former life Pierce the pain Leave your body now Pierce the heart Bleed and and live again You’re indestructible Arisen broken idol from the ground Whi~spering “leave you fool this is a rebound” Sleepless nights are a constant guest for now But the sleep is for the weak ones anyhow Destroy the mind of the man and nothing happens anymore Destroy the heart and the screams will rip your ears just as a roar Void keeps the flame reigniting sealing feelings forever Is this what love really means or is this just my fever

Submitted by Corpse Grinder — Apr 25, 2025

Purify me Of the tainted sinful sorrow Crucify me When the Sun rises tomorrow Follow me... Into the endless calming sea Purify me For this hell is breaking loose Crucify me And promise me it will be smooth Don’t follow me... Until I get some dignity Anyhow this suffering Won’t last long Distant light may brighten The day of the doom Some of me might still See the fate of the world Lucid dreams... they are real But they are my burden... Purify me This has never been this hard Crucify me And my ever craving part Follow me On the doomed path of all eternity Purify me Before evil demons rise Crucify me They will not compromise Don’t follow me... ...Just purify me... ...Purify me... ...Purify me…

Submitted by Dahmers Fridge — Apr 25, 2025