Fényérzékeny

Álmatlan hajnalban /A/ párkányon /Az/ ablakban Fáradtan Hang nélkül Várt halkan Inkább nem nézném hogy néz Észrevenné, hogy észrevettem Megvárnám még meddig vár Nem szól, míg én nem kérdeztem Jó reggelt kíván Volt már jobb is tán Átnyújt néhány sort Őrizzem meg jól A mítosznak hitt bélyegzőn egy Harmatcsepp még a levélen fut Vizsgálatra idéz be a hivatal Többet a kézbesítő sem tud Név és cím rendben Minden mást majd bent Néhány nap van még Védőt hívhatnék Addig minden nap Sarkamban lesz majd Őriz, nem lesz baj Jogomban állnak a kötelességek Mielött többet követelnének Ha úgy lesz mint írták Eltűnnek inkább, bár Most is látnak Elkaphatnának Minden kulcslyuk Engem bámul /A/ tarkómon égetnek Hátul

Submitted by Nargaroth — Apr 26, 2025

Nem múlhat nap Szükséges bizonyíték nélkül És még elfelejtve semmi nincsen Nyoma van a listák legvégén A sorok között is olvashatnék A lényeg mégsem látható Majdnem minden mindegy, mint egy Holt ajkán a csók Hiába vinném el, Ha nemlátszik mégsem Kiürül minden oldal Fényérzékeny Kéz a hajban, Mint kés a vajban, Görcsbe rándul A karma akaratlan Elcsitít, Mint a víz, ha lázat olt Mielőtt magába fojt Titkos fiókodba bújt A hullámzó folyosón Ami talán egy kútgyűrűt is elbírna Amilyen mély, de semmi hibát Köveket dobok az aljába A visszhang talán majd válaszol Majdnem minden mindegy, mint egy Holt ajkán a csók (Szóló: Satandor) Én tévedtem Akármi volt értelmetlen Majdnem minden mindegy, mint egy Holt ajkán a csók Hiába vinném el Ha nem látszik mégsem Kiürül minden oldal Fényérzékeny Pont úgy hamvad el Mint egyszer régen A napraforgó Fényérzékeny

Submitted by The Void — Apr 26, 2025

Egy-úgymond-"vendégkönyvben" Szó sincs, hogy miért kell Írnom most éjjel Mégis, hogy venném könnyen Feltartott fővel Hátamban csővel Rossz részt néztem Nincs egy épkézláb kérdés sem Elnyom, fáraszt Félek, hogy nincsen jó válasz Kuss van főleg Nincs már mód rá, hogy blöfföljek Fárasztó játék Most nem lesz más tét Mindenképp buktam, Nem számít, másképp mennyit tudtam Inkább, hogy mennyit tévesztek majd Míg elrontom durván, Mint mindent eddig Még nem tudják Ennél még több kell Míg békén hagynak mind Egyszer majdcsak elhagy minden "?" Vagy nem lesz több, Ágyban, párnák közt

Submitted by Nargaroth — Apr 26, 2025

Hallgatom az ütemet Rezgeti az üveget Nézem a tenyereket Ütik a negyedeket Egyszer jobbra Máskor meg balra át Engem most csak Más hatna meg tán /De/ ez itt Megint nem az a parti, Amire vártam, De itt maradni muszáj ...ha jegyem van Sírva vigadnék Mehet a menet Amíg megszakad még Soha nem elég Soha nem elég Sohasem Legyen ami szól Zene, ami jó Odalenn Nincsen még vége a táncnak Nincsen pardon, nincsen bocsánat Csak hímek nőstényekkel Csupa díszpéldány Sehol egy ember Falnak a poharat, kezeket fel Valami fura figura Kezeli a lemezeket Ugyanaz, aki a kapuba Teszi a reteszeket Soha nem elég Soha nem elég Sohasem Legyen, ami szól Zene, ami jó Odalenn Megakad a tű Megakad a tű Valahol Ugyanaz a szó Ugyanaz a szó Zakatol

Submitted by The Void — Apr 26, 2025

Százlábú sor végén Minden kis lépésnél Még egy zsibbadt perc kell Míg sóvá dermed Végre elértem az épp megfelelő Magasságot, csak rajtam állt, (Mint az igazán elszánt Láb a billenő széken) Hogy hova is álljak be Mintha kívül is volna esélyem éppen Körbe-körbe járni mindörökre A biztos helyeken a hátak mögött A kaput meg ráhagyom az őrökre A másik vége nem látszik Addig marad az előttem állók háta Mintha tábla volna Rávésve /mind/ a késve Érkezők névsora Hátha magamba szállok, mire is várok Gondoljam át Mi tarthatott tovább vissza Vagy távol akrámi mástól A halogatás vagy az elhatározás Valami alapvető funkciójú Ügyvezető lépte koppan Egyre jobban ordítanék a csendért A legnagyobb mappákba bújva Átolvasnék mindent újra Az összes neszre összerezzenve Úgy maradnak, arccal a falnak A bizonytalanság kedvéért Szembesülve szemlesütve Játszani azt aki nem fél ..térden is csúsznék, ha kell Alkudnék, de rossz a hely Magzatpózban hajt el...

Submitted by NecroLord — Apr 26, 2025

Jó volna hinni, hogy Van még, amiben nyugodtan hihetnék Ameddig várom a leleteket Na meg a a jegyzőkönyvet A feleletet néhány ócska kérdésre, ,,Mint miért pont én", vagy Miért ,,pont most" Nem túl eredeti, érzem én is És lehet, hogy ez már Nem olyan fontos Mint néhány egyszerű szó Amik mindig nehezen mentek Ellenkezni könnyebbnek tűnt De most már az sem ment meg attól Hogy számolni kelljen Hány kő van a folyosón Amin épp úgy érzem, Nem érhetek végig Átgondolom hát valamiképp Van-e bármim még /Amit veszthetnék/ Van-e tárt ajtó /Vagy ez így van jól/ Jó volna hinni, hogy Van még, amiben kételkedhetnék Ameddig várom a leleteket Na meg a a jegyzőkönyvet A feleletet Arra, hogy "Miért pont én" Arra, hogy "Miért pont itt" Arra, hogy "Miért pont most" És arra, hogy "Miért pont így" Ostobán nézhetek Most már sarokba szorulva Megint dacolva Miért is okoznék csalódást Miért hajlanék bármi szóra Úgy járnak körbe-körbe Igazán hogyan is dönthetnék /Hiszen/ mindent megírtak jó előre Igaz, hogy száz meg százféleképp Van-e bármim még Van-e tárt ajtó

Submitted by SerpentEve — Apr 26, 2025

A folyosó végén jobbra Lift zúg, bár az üvegajtón át Hallom ahogyan hív Zizegő szúrós hangján "Hagyd jönni ami idehajt Előle úgysem szabadul senki Akit selyembáb tart, Nem vész el, csak átalakul" A szék nem enged mennem Hallgatom, amit a rajtam Karbafont karfa mond Kesztyűs kézzel bánik velem Mélyen karcol Nem a felszínen Hív befelé, hellyel kínál Mosolyog, nem szól Vár, hogy hagyjam Dallal ahogyan tart Feketével csak szúr lassan Ötven herzes átváltozás Burkot repeszt Felsírok, míg Nem folyik tovább A zajban nem hallom minden szavát Mégis megértem. Amint mond Hiszen ha nekem is ekkora Fejem volna, hát én is Imádkoznék azt hiszem

Submitted by Infernal Flame — Apr 26, 2025

Ébren várom ki, míg a csörgés is álmodik Három perc múlva lesz csak háromnegyed Elmúlik majd talán ,úgy mint néhány szabály Túl egyszerű. Máshogy nem mehet, máshogy nem lehet. Békésebb dobbanás, bárcsak több volna tán! Számolnám tovább, de arra nincs elég, hogy mindig így legyen. Nézem, lábujjhegyen csendben táncoló lélegzetét... Falnak forduló, háttal álmodó Foltosra fércelt maskarák alól Néhány szótól hogy várhatnék többet, Míg fénylő márványon eltörnek mind...? Csend, persze nem marad, hajnallal meghasad És egyről egyre jár, ameddig engedem Meg sem fordulna még, A számlap szilánkjain élezné még az elcsorbult perceket. Ébren várom ki, míg a csörgés is álmodik Három perc múlva lesz csak háromnegyed Elmúlik majd talán úgy, mint néhány szabály Túl egyszerű. Máshogy nem mehet, máshogy nem lehet. Falnak forduló, Háttal álmodó Foltosra fércet, maskarát adó Néhány szótól, hogy várhatnék többet, Míg fénylő márványon, eltörnek mind

Submitted by Iron_Wraith — Apr 26, 2025

Bármilyen pillanat Bármilyen hely, ha van Túl rövid, túl közel Míg hellyel-közzel Nincs hová futni már Mindenütt megtalál Másféle testet ölt Ismétlés elött A mélység mámorít A sóhaj úgy fogy el Óvatosan szorít Még egyszer ha kell És most mi volna más Újból csak oktatás Átölel, úgy fogad Újabb hurkokkal Felhúz, alámerít /A/ Tiszt Úr ha megtanít Minden hibát Hogyan látnék jobban Mondom folyékonyan Minden sor épp olyan jól hangzik Mintha még könyvet olvasnék És hogyha tévedek /A/ kisbetűs életet meghagyja Nincs harag Másképp kezdi majd

Submitted by Immortal — Apr 26, 2025

No lyrics have been submitted for this track yet.

Mennék, de nincsen út kifelé Visszhangzik minden Üres a ház Lélek se jár hálni ide még Végül a gondnok talál rám Minden járatlan Lépcsőházat rám zártak Kell egy jó út Bár még messze elkerül Két összébbcsúszó fal közt Bíztam hogy van több Úgy látszik, mégis Csak én vagyok belül Azt mondja elvisz, Ha akarom, /De/ gondoljam át Egyszer igazán Mert talán Mégiscsak az a jó Ha az ember Egyedül is kitalál Mert lehet, hogy Tudnék egy kiutat Megtalálhatnám még Mielött elvesztem végleg, Amit mutat, Pedig itt van A szemem elött Mert igazából Nem létezik ez a hely Csak az a kapu van Ami csak rám vár És sohasem volt itt senki Csak az a kapu van Ami csak rám vár

Submitted by Celtic Frost — Apr 26, 2025